2012. június 5., kedd

Cassidy, i love you! ♫♪ 8. fejezet

Sziasztok!
Bocsi, hogy csak most hozom a fejezetet, de most értem ide. Helyesbítek, most értem haza eddig tanultunk a csajokkal. És végre itt az 1D (: Ez az egyik kedvenc fejezetem, amit eddig írtam. :D Remélem nektek is tetszeni fog... Jó olvasást és várom a kommenteket!

7. fejezet - Larry Stylinson


(Cassie szemszöge)

„Nézték egymást. Három pár tekintet vándorolt körbe-körbe. Aztán valamelyikük arcán megrándult egy izom. Mosolyra görbült egy száj. Erőltetetten próbálták elnyomni vigyorukat, de nem bírták, végül hangos nevetésben törtek ki mind a hárman. (...) Ha valaha egyszer véget ér ez a Világmindenség, egészen biztosan egy jóleső kacaj lesz az, ami utolsóként bejárja az Univerzumot.” – Gaál Viktor

Reggel arra ébredtem, hogy két fiú ül az ágyam végében és anélkül, hogy észrevennének, fennhangon beszélgetnek, rólam.
-          Ki ez? – kérdezte az egyik.
-          Cassidy, ki más lehetne, Louis? – mondta egyszerűen a másik.
-          De Harry, mit keres itt? – hm tehát Harry és Louis beszélgetnek, lehet ki kellene nyitnom a szemem, vagy inkább játszom még az alvót.
-          Zayn hozta magával, mi mást keresne itt… Mr. BradfordBadBoy becsajozott és elfelejtett szólni. – mi az, hogy Zayn becsajozott?!
-          De mi lehet Perrie-vel? – érdeklődött a kék szemű, ennyit tudtam Louisról, ez is valami.
-          Fogalmam sincs, mondjuk eddig is egy érdekes kapcsolat volt az… Te, szerinted Zayn kölcsön adja, ha megunta?
-          Harold Edward Styles most megsértettél – sértődött meg Lou.
-          Bocsi szerelmem, nem úgy értettem… - ütött meg egy teljesen más hangot Harry, mire elmosolyodtam.
-          Nézd már, a csaj hallgatózik – mutogatott rám Louis, mikor kinyitottam a szemem.
-          Lebuktam – nevettem el végre magam.
-          Larry Stylinson – nyújtottak egyszerre kezet.
-          Cassidy Garin – ráztam meg egyenként a kezeiket.
-          Oké Cassidy, akkor most velem jössz! – kapott fel a vállára Louis és elindult velem a földszintre. – Harry, hozz kötelet és ragasztószalagot.
-          Mi van? – estem kétségbe. – Louis tegyél le!
-          Dehogy teszlek, emberrablósat játszunk – nevetett és leültetett egy székre a nappaliban.
-          Itt van minden – adta át a kötelet Lounak Harry.
-          Kösz, szívem – mosolygott rá a srác, miközben körbecsavart a kötéllel.
-          Oké srácok, ez tök profi lett, meg sem bírok mozdulni – mosolyodtam el zavartan. – Most már igazán elengedhettek, ez már nem vicces.
-          Dehogynem – nevettek, majd a számat is beragasztották.
Ezután, mint akik jól végeztés dolgukat leültek reggelizni. Én pedig ott maradtam a nappali közepén egy székhez kötözve. Hát érdekes egy helyzet volt, főleg hogy közöltem Zaynnel, hogy nagylány vagyok már, és tudok magamra vigyázni… Pont ezt tanúsította a helyzetem is.
Tíz percig üldögéltem ott, mikor egy szőke srác baktatott le álmos fejjel a lépcsőn.
-          Jó reggelt! – köszönt két barátjának, majd a konyha felé vette az irányt.
Igazából addig észre se vett, amíg hangosan el nem kezdtem hümmögni a ragasztószalag alól.
-          Ki a csaj? – kérdezte Niall.
-          Cassidy, Zayn barátnője – válaszolta egyszerűen Louis.
Én pedig hiába legyeztem a kézfejemmel és ráztam a fejem, sajnos ezt Niall nem láthatta a konyhából.
Fél óra múlva egy újabb álmos fiú jött le az emeletről.
-          Jó reggelt! – ásítozott. – A csaj Cassie? – érdeklődött Liam.
-          Ja – nevetett Harry.
-          Szia! Liam vagyok! – integetett mosolyogva.
Én pedig neki álltam csoszogni a székkel, hogy lássa nem igazán élvezem a helyzetem.
-          Nem – jött oda hozzám Louis és mintha nem is ülnék a széken visszapakolt eredeti pozíciómba. – Az elrabolt egyén nem megy sehova.
-          Lassan fel kellene kelteni Zaynt, hogy kérjük a váltságdíjat – morfondírozott Harry.
-          Oké – nevetett Lou és felfutott az emeletre.
Kisvártatva Zayn rohant le, nagyon feldúltnak tűnt.
-          Cass jól vagy? – kérdezte miközben a ragasztószalagot tépte le az arcomról, elhihetitek, nagyon is fájt.
-          Persze – mosolyodtam el.
-          Louist és Harryt megölöm – mondogatta, miközben kibogozta a csomót.
-          Hagyjad már, még vicces is volt – néztem rá, hogy elhiggye, nem akartam, hogy miattam vesszen össze a srácokkal.
-          Na látod Zayn, törpilla is élvezte – vigyorgott Harry.
-          Törpilla? – néztem rá dühösen, ha a magasságomat firtatják egyből kihoznak a sodromból.
-          Jaj, te se gondolhatod, hogy olyan magas vagy – nevetett fürtöske.
-          Nem, a magasságom tökéletes – léptem elé.
-          Persze, egy kerti törpének. Zayn vigyázz, még várhatók talaj menti fagyok… - nevetett, mire már emeltem is a kezem, hogy lekeverek neki egy óriási pofont, de elkapta a csuklómat. – Én másra gondoltam veled kapcsolatban, de ahhoz szobára kellene mennünk – húzogatta a szemöldökét.
-          Ne is álmodj róla Harry Styles – nevettem. – Előbb feküdnék le Niallel, mint veled!
-          Komolyan? – dugta ki a fejét a konyhából a szöszi srác, amin mindenki el is nevette magát.
Harryn látszott, hogy nincs igazán hozzászokva a visszautasításhoz, de ez van.
Odaléptem Zaynhez és megöleltem.
-          Mondtam, hogy nem kell félteni – mosolyogtam rá.
-          Tudom – nyomott egy puszit a fejem búbjára.
-          Menjetek szobára – morogta Harry.
-          Félre érted – nevetett Zayn. – Srácok, had mutassam be Cassidy Garint a leges legjobb barátomat.
-          Köszönjük Zayn – sértődött be Lou.
-          Akkor úgy mondom, hogy a leges legjobb lány barátom. Megfelel Louis? – nevetett.
-          Meg – kezdte el ölelgetni Zaynt, mire én szakadtam a röhögéstől.
Egyszer csak megkordult a gyomrom.
-          Éhes vagy? – kérdezte aggódva a mellettem álló srác.
-          Kicsit – mosolyodtam el.
A konyha felé vettük az irányt, ahol Niall még mindig félig el volt tűnve a hűtőben.
-          Akad ott még nekünk is valami? – lökte oldalba a haverját Zayn.
-          Hát haver, Cassnek lehet, neked nem biztos – vigyorgott Niall.
-          Nekem is csak azért, mert azt mondtam, hogy előbb lefeküdnék veled, mint Harryvel – mosolyogtam rá, mire elpirult, Zayn pedig már fulladozott a röhögéstől.
Végül sikerült megmentenünk pár szelet sajtot és felvágottat Niall karmai közül és nyugodtan megreggeliztünk.

4 megjegyzés:

  1. Kedves Caroline!
    Ismét egy újabb vicces, klassz fejezetet kaptunk. Az "emberrablósdi" nagyon tetszett, én abszolút el tudnám képzelni Lou-ról és Harry-ről. :) Viszont az is tetszett, hogy a srácok kissé félreértették Cass és Zayn kapcsolatát... :) Remélem a következő részben szerepel Mack is, aki az utóbbi fejezet alatt kedvencemmé nőtte ki magát. :) Örülök, hogy sose kell sokat várni a részekre, ez maradjon így is! :)
    xxx,
    Sunshine

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Sunshine!
      Örülök, hogy te is viccesnek találtad az emberrablást :D Mack a következőben még nem, majd utána jelenik meg újra... ^_^ De nem akarom lelőni a poént, hogy hogyan :DD

      xx Caroline ♥

      Törlés
  2. 'Dehogy teszlek, emberrablósat játszunk' wááá, nagyon nevetek :DD imádnivaló rész lett, örülök, hogy nálad is megjelenik a Larry Stylinson dolog :P még meddig kapunk? mert írtad, hogy valameddig megvan, csak elfelejtettem :$ :D

    xx, Nina

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Nina!
      Még egy fejezet van megírva előre... De a sok tanulástól már kifolyik az agyam :S így lehet, hogy ma írok egy kicsit, ami talán péntekre el is készül, de nem akarom biztosra mondani, mert ahogy ismerem magam a héten, itt semmi sem biztos már :D De igyekszem... Ígérem, ha az emeltem megvolt sietek a részekkel (:

      xx Caroline ♥

      Törlés