Helló!

Sziasztok Manók!

Most nem fejezettel jövök, mint a címnél láthatjátok. Azért írok, mert töröltem a Summer, Summer, Summer Time-ot. Azért töröltem, mivel tegnap megkaptam az értesítést, hogy felvettek a Nyugat-Magyarországi Egyetem Természettudományi Karára, és ezek szerint biológus leszek. :D Mivel jvő héttől Szombathelyre járok és valószínűleg koleszos leszek így nem lesz időm ennyi blogra. Az Up All Nighton a héten nem lesz rész, mivel szeretném ezt befejezni. Szóval most neki állok megírom azt a pár fejezetet, ami hátra van és akkor csak fel kell töltenem. Az Up All Nightot pedig év közben igyekszem megírni, egy blogra tudok majd időt szakítani. Kitartást, igyekszem minél előbb hozni a friss részt, de most kicsit kavarás van, mivel mindent intéznem kell.

Legyetek addig is jók és ne feledkezzetek el a lapról. (:

csók, puszi Caroline ♥

Cassidy, i love you! ♫♪ 41. fejezet

Sziasztok!
Nem akartam már tovább húzni az időt, mert ez a fejezet sehogy se lesz hosszabb :/ Nézzétek el nekem, de azt megígérhetem, hogy a következő hosszú-hosszú lesz, hisz az 1D már újra képbe kerül :D Remélem mindenki örül (: Most neki állok megcsinálni itmenikiii meglepetését aztán remélem a hét közepe táján postára tudom neki adni a karkötővel, de majd úgyis kiírom, hogy mikor adtam fel (: Jó olvasást és kommenteljetek! (:

41. fejezet - Chicago

(Cassie szemszöge)

„Oly régen és annyira hiányzol, hogy már kívül hordom az idegvégződéseimet.” – Vavya Fable

Már csak egy hét maradt a viszontlátásig. El sem hittem, amikor szombat lett és Zaynnel a koncert előtt Skype-oltunk. A hetek gyorsan elrepültek én pedig már a vizsgáim felén túl voltam. Már csak a mikrobiológia és a genetika vizsgám marat erre a hétre.

-          Na akkor ma genetika! – rontott be a szobámba Lil és látszott rajta, hogy egy ideg.

-          Nyugi csajszi, simán meg lesz, a többit is megcsináltuk – nyugtatgattam.

-          De azokat vágtam, a genetikához meg hülye vagyok – húzta a száját.

-          Jaj, ne csináld már – nevettem el magam.

-          Tereld el a gondolataim – parancsolt rá.

-          De mégis mivel? – kérdeztem vissza.

-          Meséld el, hogy hogyan ismerted meg Zaynt, mert erről még sosem meséltél – kezdte el ölelgetni a párnámat.

-          Oké – mosolyogtam.

Azzal belekezdtem a nagy történetbe. Elmeséltem Lilynek, hogy minden akkor kezdődött, mikor három évesen óvodába kerültem.

-          Én voltam a vagány csaj, ha valamelyik barátomat bántották, akkor én ott teremtem és megvédtem. Zaynnel így ismerkedtünk meg, mármint épp szekálta a többi gyerek és én ezt nem bírtam nézni így megvédtem őt és a barátságunk azon a napon kezdődött – törtek rám az emlékek.

-          Ez tök cuki – szólt közbe Lil. – Aztán mi volt?

-          Általánosban egy osztályba kerültünk és akkor valamiért eltávolodtunk egymástól, nekem sok barátnőm lett, neki pedig rengeteg haverja és valahogy a mi kapcsolatunk már nem volt elég – sóhajtottam, ahogy eszembe jutott az a négy év amit Zayn nélkül töltöttem. – Aztán ötödikbe odajött hozzám, hogy szeretne mindent újra kezdeni, én pedig készségesen belementem és utána már elválaszthatatlanok voltunk.

-          És sosem gondoltál arra, hogy nem csak barátok vagytok? – kérdezte hirtelen a barátnőm.

-          Nem, igazából nekem Zayn a testvérem volt, nekem az hogy mellettem volt annyira természetesnek tűnt, hogy eszembe nem jutott, hogy más is lehetne köztünk – vallottam be.

-          Szóval kellett a távolság – nevetett fel.

-          Igen, kellett az, hogy azt érezzem, hogy elvesztem – harapdáltam a szám sarkát.

-          De nem vesztetted el, sőt – vigyorgott Lil.

-          Ez így van – nevettem fel.

Szóba akartam hozni Harryt, de végül úgy döntöttem, hogy nem teszem, hisz tényleg Lilynek jobb kedve lett a kis történeteimtől, és nem akartam lehangolni ezzel.

Miután mindent kitárgyaltunk ami Zaynnel kapcsolatos, elindultunk az egyetemre.

-          Sziasztok! – ugrott Lil Maeg nyakába.

-          Hello! – mosolygott ránk Fred.

-          Mizu? – érdeklődtem.

-          Megbuktam biokémiából – sipákolt Maeg.

-          Dehogy buktál – nevettem fel.

-          Honnan veszed? – nézett rám összeszűkült szemekkel.

-          Benfentesek vagyunk! – vihogott Lil.

-          Jöttök velünk szombaton? – érdeklődtem.

-          Persze, ki nem hagynánk! – vigyorgott végre Maegen.

-          Oké, akkor az én kocsimmal megyünk! – sóhajtott Fred.

-          Én is így gondoltam – nevettem fel.

Nem kellett sokat várnom és sorra kerültem. Hál istennek egy nagyon egyszerű tételt sikerült kihúznom így nem aggódtam a jegyem miatt és a felelet után mosolyogva hagytam el a termet.

-          Mit húztál? - érdeklődött Lily a jó kedvem látva.

-          Klónozás – nevettem fel.

-          Mázlista – húzták a szájuk a többiek.

Szép lassan Lil is sorra került, majd Fred és legvégül Maegan.

Miután mind kiléptünk a „kínzókamrából” elmentünk ebédelni, hisz a vizsgaidőszakban mindig ez a menetrend.

Díj :$

Sziasztok!
Megint nem fejezet, ezer bocsi igyekszem azzal is :$ Most viszont az én drága Sunshine-om megajándékozott egy újabb díjjal (: Ha így folytatódik semmi titkom nem marad előttetek :DD

1. Tedd ki a díjat.
2. Írj magadról 5 dolgot.
3. Jellemezd magad 4 szóval.
4. Küld el 3 embernek.

 5 dolog rólam:
~ Problémám van a súlyommal, nagyon hamar képes vagyok egy-két vagy még több kilót felszedni, leadni meg szinte lehetetlen :S
~ Az írás számomra az egyetlen dolog amit mostanában teljes odaadással képes vagyok csinálni... (:
~ Kegyetlenül izgulok, mert hat nap múlva kiderül, hogy ősztől egyetemre járhatok-e :$
~ Az egyetlen személy akinek a véleményére tényleg adok, az a legjobb barátnőm (Lívi)
~ Annyi, de annyi ötletem van, hogy sorra kezdek bele az újakba és kezdem azt érezni, hogy nem bírok ilyen tempóban ennyit írni, így valahol meg kéne már szabnom a határt...

4 szó, ami jellemez:
bőbeszédű, őrült, lusta, rendetlen

Akiknek küldöm:
Bella
Anett
Réka

Karkötő nyertes

Sziasztok Manók!
Tegnap mint tudjátok kisorsoltam a karkötőt, melyet még nem tudom mikor adok postára, mert a meglepetéssel még nagyon el vagyok maradva, de igyekszem a jövő hét folyamán (:

A nyerte nem más, mit:

@itsmenikiii

Nikit arra kérném, hogy a carolinehalefiction@gmail.com e-mail címre küldje el a pontos nevét és a lakcímét, hogy tudjam hova kell postáznom az ajándékait (:

Amint tudom hozom az új fejezetet! Próbálok igyekezni vele (:

csók, puszi Caroline ♥

Karkötő sorsolás

Sziasztok!
Hát nem sokan jelentkeztetek a karkötőre, szám szerint 2-en, de én akkor is megtartom a sorsolást, hogy valaki boldog legyen :D Barátnőm délután érkezik és úgy döntöttünk, hogy este kellene megtartani a twitcamot, mert olyankor nem zavar minket senki, vegyük alapul a szombati incidenst, mikor nővéremék pontban 19 perccel a twitcam elkezdése után megjelent, hogy akkor ebédeljünk -.-'
Na ezt szeretnénk elkerülni, szóval a twitcam 19:00-kor kezdődik.

http://twitcam.livestream.com/bnz9b

Cassidy, i love you! ♫♪ 40. fejezet

Sziasztok!
Hoztam nektek egy újabb fejezetet, na ki örül neki, remélem többen vannak, mint akik a rövid twitcamomat élvezték, mert egyedül Nina nézett, na mindegy remélem majd 21-én amikor a karkötőt sorsolom, ha sorsolom, akkor többen leszünk ;) Jó olvasást és légy szí' írjatok kommentet! (:

40. fejezet - Detroit

(Mack szemszöge)

„Hiányzol nekem, mint özvegy gyászol, / Néha eltörik, mi törhetetlen, ha nem vigyázol.” – Punnany Massif – Elfogyni az ölelésben c. dala

Niall-lel a hotelszobában üldögéltünk és néztünk ki a fejünkből. Tegnap érkeztünk Detroitba és a srácok mára szabadnapot kaptak. Liam és Harry lementek a medencéhez, Louis és Zayn viszont várost nézni mentek. Mi pedig nem tudtuk mit kezdjünk magunkkal.

-          Van egy ötletem! – ugrott fel hirtelen mellőlem Niall, amivel a frászt hozta rám.

-          Mi? – néztem rá nagy szemekkel.

-          Twitcamozzunk – vigyorgott.

-          Oké, szólok Josh-nak és én lelépek – álltam fel és már indultam volna az ajtó felé, de elkapta a kezemet.

-          Én veled akarok twitcamozni – mosolygott rám.

-          Nem biztos, hogy ez jó ötlet – húztam el a számat a rajongókra gondolva.

-          Ne csináld már, naa a kedvemért – nézett rám hatalmas kék szemeivel.

-          Ahj – sóhajtottam megadóan. – Jó legyen, de az első utálkozó üzeneteknél eltűnök!

-          Vagy kikapcsoljuk – húzott vissza a kanapéra.

Türelmetlenül doboltam a lábammal, miközben Niall bekapcsolta a laptopot és fellépet twitcamra, ami már akkor is több ezres nézettséget mutatott. Majd kiírta twitterre, hogy meglepetés vendéggel vár mindenkit.

A kommentek ezerrel jöttek, mindenki köszöngetett Niallnek, egyszerűen nem lehetett szemmel követni a kiírásokat. Mindenki azt találgatta vajon ki lehetek. Aztán a mellettem helyet foglaló szöszi megválaszolta a kérdéseket.

-          Sziasztok! Ő itt Mackenzie, a barátnőm – puszilt meg.

Na itt aztán mindenki ezerrel beindult és alig győztük olvasni. Lelkileg már felkészültem, hogy mindenki majd azzal jön, hogy nem illek Niallhez, de nagy meglepetésemre csupa pozitív üzenet érkezett.

Aztán észrevettem valamit, egy lány engem kérdezett.

@Serena17: Mackenzie, nem a Nando’sban dolgozol? x

Kicsit meglepődtem, de szívesen válaszoltam.

-          De igen, vagyis csak dolgoztam, mint látod, most Detroitban vagyok – nevettem el magam.

-          Oda nézz! – mutatott vigyorogva a képernyőre Niall.

@CassidyG: Mack, Mack, Mack, Maaaaaaccccckkkk :’D

Amint megláttam Cassie kiírását elnevettem magam és alig bírtam szóhoz jutni.

-          Szia Cassie! – integettem a kamerába. – Te meg hogy kerülsz ide?

Utána vártam egy kicsit és azt figyeltem, hogy mikor tűnik fel újra a neve.

@CassidyG: Niall szólt, hogy twitcamozni fogtok ;)

-          Köszönöm Niall, hogy előbb beavatod a barátnőimet, mint engem – néztem rá rosszallóan.

Nem volt ideje válaszolni, mert nyílt az ajtó és Josh dugta be a fejét.

-          Niall, villáminterjú lesz – vigyorgott.

-          Ne már – sóhajtott fel a barátom.

-          Ez van – vont vállat Josh és eltűnt.

-          Hát akkor sziasztok! Majd még valamikor jelentkezünk – köszönt el Niall, a majdnem 60 ezer nézőtől.

-          Sziasztok! – integettem én is mosolyogva.

Majd miután kikapcsolta a laptopot kivonultunk Josh-hoz, aki kint várt ránk.

-          Legközelebb kopoghatnál, mi lett volna a mást csinálunk?! – néztem rá vigyorogva.

-          Öm… izé… ebbe bele se gondoltam – nevette el magát.

A beszélgetésbe Niall nem folyt bele, inkább lement a többiekhez, hogy minél előbb lezavarják a nem várt interjút, én pedig Josh-sal és a zenekar többi tagjával úgy döntöttem, hogy felfedezzük magunknak Detroitot. Küldtem Niallnek egy SMS-t, hogy ne keressen Josh-ékkal leléptünk, majd a nyakunkba vettük a várost.

(Cassie szemszöge)

Annyira jó volt Niallt és Mackenzie-t együtt látni. Olyan cukik voltam együtt, ők tényleg összeillenek. És ahogy láttam Niall rajongói is egyből elfogadták Macket, sőt páran írták, hogy látták már a Nando’sban, meg hogy ő szolgálta ki őket.

Egyszer csak Josh hangját hallottam a háttérben, de nem értettem mit mond, majd Niall és Mack elköszöntek.

Mikor a twitcam offline-ra kapcsolt Lily lépett be a szobámba.

-          Szia! – huppant le mellém.

-          Ide költözhetsz, ha akarsz – mosolyogtam rá, mert már egy hete szinte minden percét nálunk töltötte.

Az anyjával végül sikeresen kibékült, így aludni már haza járt.

-          Nem-nem – rázta a fejét. – Jobb nekem otthon!

-          Néha lóghatsz ám Maegennel is, nem sértődök meg – mosolyogtam rá, mert az utóbbi időben nem voltam egy percig se egyedül.

-          Hát épp erről van szó, hogy nem lóghatok vele – sóhajtott. – Mióta Freddel együtt vannak egy percig nincsenek egyedül én meg nem akarok harmadik kerék lenni – mosolygott.

-          Értem, nem azért mondta, mintha zavarnál – szabadkoztam, mert tuti így jött le.

-          Reméltem, hogy ezt mondod – mosolygott.

-          Egyébként lemaradtál Niall és Mack első közös twitcamjáról – újságoltam.

-          Ne már – keseredett el. – Miért nem hívtál?

-          Nem gondoltam, hogy érdekel – lepődtem meg.

-          Ez az első twitcam amit kihagytam, basszus – sóhajtozott. – Na mindegy, tudni mikor jelentkeznek megint?

-          Nem, de majd Niall biztos szól – mosolyogtam.

-          Remek, akkor majd értesíthetsz – nevetett.

-          Öm… Lil? – nyeltem egy nagyot.

-          Tessék? – nézett rám kíváncsian.

-          Beszéltél már Harryvel? – kérdeztem meg kelletlenül, mert még mindig élt benne az előző heti beszélgetésünk.

-          Nem, miért?

-          Miért nem hívod fel? – nem akartam neki elmondani, hogy én már beszéltem vele.

-          Nem akarok ráakaszkodni – pirult el.

-          Egy telefonhívás nem ráakaszkodás, de tudnod kell, vagyis hát… jó lenne tudni, hogy most végül is hányadán áltok – magyaráztam, mert majdnem elszóltam magam.

-          Cass, nem is tudom – húzta a száját. – Lehet, hogy ez akkor lenne a legjobb, ha nem élném bele magam túlságosan, végül is nem mondott semmi konkrétat…

-          Könyörgöm, kaptál tőle egy nyakláncot, amit mellesleg azóta le se veszel, pedig utálod a nyakláncokat – forgattam a szemeim.

-          Ha ő nem keres, én nem fogom – mondta durcásan.

-          Rendben, én megpróbáltam – vontam vállat.

-          Egyébként te beszéltél vele? – kérdezett rá.

-          Nem – bámultam a laptopot, utálok neki hazudni.

-          De azt mondtad, addig hívod, míg fel nem veszi – motyogta.

-          Nem vette fel – nyeltem egyet.

Aztán, hogy tereljem a témát elő vettem a könyveimet és a jegyzeteimet, hogy neki álljunk tanulni, mivel a következő héten elkezdődik a vizsgaidőszak.

Ma twitcam!

Sziasztok Manók!
Ma pontban 14:00-kor elkezdem a beígért első twitcamomat és lesz egy meglepetés vendég szóval érdemes lesz nem kihagyni ;)

http://twitcam.com/bm58q 

ezen kívül mindenki kíváncsi az igazi twitter profilomra, szóval most lebuktatom magam :D

@reka1993

A karkötő játékra, meg amekkora érdeklődés volt, most úgy nem jelentkezik szinte senki, eddig két nevezést kaptam, és így nem biztos, hogy megtartom szóval húzzatok bele, van még két nap :D

Díj :$

Sziasztok!
Megint kaptam egy díjat, most kedves, drága bétámtól DreamerGirl-től (: Imádlak értek, meg azért amit csinálsz :D Köszi-köszi-köszi (:
Mivel ezt a díjat már egyszer ezen a blogon megkaptam, csak a kérdésekre válaszolok (:

Mióta vagy Directioner?
Egy fél éve talán. Hazafelé jövet hallottam a rádióban őket és annyira megtetszett a One Thing, hogy azonnal rákerestem és szerelem volt első látásra (hallásra) :D
Mióta foglalkozol írással?
Mióta írni tudok, és ez most nem vicc. Már általános harmadikban írtam történeteket, és úgymond fanfictionöket is, mert volt egy nagyon jól sikerült Mátyás királyos történetem xD Sajnos ezeket a történeteket elvesztettem, így nem tudom megmutatni, hogy milyen is mikor egy 9 éves kislány elereszti a fantáziáját.
Mi az egyik legnagyobb álmod?
A leges-legnagyobb álmom, hogy egyszer kutyákkal foglalkozhassak. Szeretnék mopszokat tenyészteni (: Vagy valami kis testű kutyát, mondjuk törpe foxterriet, mert azzal nem igazán lehet nálunk találkozni :D
Van valami, amitől rettenetesen félsz?
Pókok, lepkék, bogarak. A katicát viszont szeretem (: Egyébként félek a kukoricástól, mióta láttam a Kukorica gyermekeit... :/
Hiszel a paranormális dolgokban?
Abszolút, főleg, hogy én különösen fogékony vagyok rájuk, nem egy szellemmel találkoztam már és volt mikor napokig zseblámpával aludtam, mert tudtam, éreztem, hogy van valami a szobámba. Most is van, de ő egy jó dolog (: Ennyit tudok egyenlőre róla, még nem mutatkozott, csak illatokat éreztem :)
Van példaképed? Ha igen, ki?
Nem tudom milyen értelem kérdezed, sokáig Ashley Greene volt a példaképem, mert szerintem rendkívül gyönyörű és tehetséges. Most mint író Becca Fitzparickot tartom annak.
Ha egy napra valaki más lehetnél, ki lenne az?
Nem is tudom, talán Ashley Greene, kíváncsi vagyok milyen lehet egy olyan sztár élete, mint ő.
Van olyan álmod, amiről úgy gondolod reménytelen?
Azt vallom, hogy lehetetlen nincs, csak tehetetlen ember, így azt kell mondanom, hogy nem, nincs olyan álmom ami reménytelen. (:
Fanfictiont szeretsz jobban olvasni, vagy mást?
Mindenevő vagyok, így a könyveket is előszeretettel olvasom (:
Ki a kedvenced az 1D-ből?
Zayn.
Hiszel a csodákban?
Persze, hogy hiszek :D

Új blog!

Sziasztok!
Hosszas gondolkodás után indítottam egy új 1D-s blogot (: A történetet már egy ideje írtam ezekkel párhuzamosan, de csak most szántam el magam, arra hogy feltegye. Ezúttal nem Zayn, hanem Harry központú, remélem ez is annyira tetszeni fog nektek, mint a Zaynesek :D Mondjatok véleményt!!!

Cassidy, i love you! ♫♪ 39. fejezet

Sziasztok!
Ahogy ígértem itt is vagyok, bocsi hogy ennyit kellett várni rám, de mostanság igen kevés idő maradt írni, de a következőt igyekszem előbb hozni :$ Addig is olvassátok és légy szíves kommenteljetek! (: Ja és túlléptük a 10000 megtekintést, nagyon-nagyon köszi :$ ♥

39. fejezet - Toronto

(Cassie szemszöge)

„Tudd meg a teljes igazat. Az a szándékom, hogy szeresselek téged. Ha nem vagy mellettem, hiányzol. Ilyen még nem történt velem.” – Szilvási Lajos

Harryt hiába hívtam egész szombaton és vasárnap, egyszerűen nem vette fel nekem a telefont. Zayn és Mack sem voltak hajlandóak nyilatkozni róla, ami igencsak zavart.

A fiúk a következő hetet Torontóban töltötték. A srácok élvezték a turnét, mi pedig napról napra közelebb kerültünk az újra viszontlátáshoz Zaynnel.

(Zayn szemszöge)

Egy újabb délutánt töltöttünk a hotelban, és mivel Cass nem volt Skype-on úgy döntöttem el beszélgetek Harry-vel, mivel valamiért nem kíváncsi a barátnőmre.

-          Harry? – fordultam felé.

-          Tessék? – nézett fel rám a telefonjából.

-          Miért nem beszélsz Cassie-vel? – érdeklődtem.

-          Ez bonyolult – húzta el a száját.

-          Van időnk, elmagyarázhatod.

-          Lilyről akarna beszélni, én viszont nem akarok – vont vállat.

-          Miért? Én azt hittem jól megvagytok Lillel… - lepődtem meg.

-          Jól elvoltunk Lilyvel, de ennyi. Ő New yorki, én londoni. Én turnézgatok, meg stúdióba járok ő meg egyetemre. Nem tudnánk összeegyeztetni – vont vállat.

-          Ez hülyeség, te az elkötelezettségtől félsz – nevettem fel.

-          Lehet Zayn – morogta.

-          Figyelj, nekem tök mindegy mit csinálsz, meg hogy kivel, de ha Cassie hív, akkor légy szíves vedd fel, mert nem akarom még napokig hallgatni, hogy nem vagy hajlandó beszélni vele – mondtam egyszerűen, majd átsétáltam Louis-hoz.

(Cassie szemszöge)

Úgy döntöttem kedden, hogy még egyszer megpróbálom felhívni Harryt, ha most sem veszi fel, akkor küldök neki egy olyan SMS-t amit sosem köszön meg.

-          Szia! – szólt bele három csörgés után.

-          Na, végre! – csattantam fel. – Miért nem vetted fel eddig?

-          Nem igazán… öm… értem rá – válaszolta akadozva.

-          Aha, persze. Ismerlek már annyira Harry Styles, hogy ezt ne higgyem el – mosolyodtam el. – Nem akartál velem beszélni, mi?

-          Nem igazán – vallotta be.

-          Mit művelsz te egyáltalán, ha tudhatom?

-          Hogy érted ezt? Torontóban? Itt van a következő turnéállomás. Nem értelek Cass – magyarázott össze-vissza.

-          Jaj, ne játszd a hülyét, tudod, jól miről beszélek – kezdtem dühös lenni.

-          Ha Lilyre gondolsz, semmi közöd hozzá, a mi dolgunk, hogy mit csinálunk – motyogta.

-          A ti dolgotok lenne, ha bármit is csinálnátok, mondjuk, kezd azzal, hogy beszélsz vele – mondtam keserűen.

-          Nem akarok – makacskodott.

-          Miért? – lepődtem meg.

-          Cassie, nekem ez nem megy, majd beszélek vele, ha lesz hozzá kedvem, egyelőre nincs. – kiabált velem a telefonban, majd a vonal elnémult.

Letette.

Én csak álltam és pislogtam a telefonra. Nem gondoltam, hogy Harry ennyire ki lesz rám akadva.

Úgy döntöttem ezt a beszélgetést inkább nem osztom meg Lilyvel, mert tuti teljesen összetörne, amit persze nem akarok.

Már csak abban tudtam bízni, hogy majd Wantagh-ban mindent megbeszélnek és sikerül tisztázniuk a dolgokat.